A szoftverfejlesztés
A szoftverfejlesztésnek nincs tankönyvi definíciója a "minőségre". Mit értünk azon, hogy egy szoftverterméket kiváló minőségűnek nevezünk? Úgy értjük, hogy kivételesen jól megépített? Vagy csak megfelel a követelményeknek, és megfelel az előre meghatározott követelményeknek? Bárhogy is legyen, a minőségbiztosítás néhány szabványa meghatározza a minőséggel kapcsolatos elvárásokat, és az iparágban jól ismertek.Az alábbiakban néhányat a legnépszerűbbek közül ismertetünk:
ISO 9000
Napjainkban az ISO 9000 a minőségirányítási rendszerek (QMS) legszélesebb körben használt szabványa. Ez egy olyan nemzetközi szabványsorozat, amely meghatározza és rögzíti a minőségirányítási rendszer követelményeit. Az ISO 9000 szabványcsalád célja, hogy segítse a szervezeteket a termékminőség, a szolgáltatásminőség és a folyamatos fejlesztési tevékenységek javításában.
A szabványok az alábbi alapelvekre épülnek:
• Ügyfélközpontúság
• Folyamatszemlélet
• Rendszermegközelítés
• Javítás
• Bizonyítékalapú döntéshozatal
• Kapcsolatmenedzsment
• Elkötelezettség
• CMMI
CMMI
A képesség-érettségi modell integrálás (CMMI) egy olyan folyamatfejlesztési megközelítés, amely a szervezeteket a hatékony folyamatok alapvető elemeivel látja el. A CMMI használható a folyamatfejlesztés irányítására egy projekt, egy részleg vagy egy egész szervezet esetében. A modell öt érettségi szintet ír le a folyamatok számára: Kezdeti, Kezelt, Meghatározott, Mennyiségileg irányított és Optimalizáló. Az egyes szintek a folyamatfegyelem és -képesség növekvő szintjeit képviselik. A modell leírja az egyes érettségi szintek eléréséhez szükséges alapvető folyamatterületeket (KPA-k).
A CMMI-modellt a Szoftverfejlesztési Intézet (SEI) fejlesztette ki, és az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) támogatja. A modell a világ vezető szervezeteinek legjobb gyakorlatain alapul. A CMMI-modell nem előíró jellegű megközelítés; ehelyett olyan útmutatást nyújt, amelyet a szervezetek felhasználhatnak arra, hogy folyamataikat saját igényeikhez igazítsák. A modell emellett elég rugalmas ahhoz, hogy különböző kontextusokban, például termékfejlesztés, szolgáltatásnyújtás, beszerzés és üzleti folyamatok esetében is alkalmazható legyen.