Összeszerelősorok kiegyensúlyozása 2. rész

Kapcsolódó fogalmak összefoglalása az összeszerelősorok esetében

Vannak olyan kapcsolódó feladatok is, amik nem adnak értéket a termékhez (non-value added works). Erre tipikus példa a szállítás gyáron vagy telephelyen belül. Lehet, hogy szükséges a gyártás szempontjából, de a vevő szemszögéből nem az, mégis erőforrást és időt igényel. Kiiktatható-e az ilyen elem a folyamatból?

Lean termelés

Egyik legkézenfekvőbb válasz a „Lean” termelés vagy gyártás. Ez a megközelítés (termelésfilozófia és technikák) azt a célt szolgálja, hogy minél kisebb legyen a termelési rendszerben keletkezett veszteség, miközben a produktivitás ne csökkenjen. Tehát minimális legyen a hiba- és selejt-arány. A hibás termékek javítása, a veszteség megszüntetése szintén olyan mozzanatok, amik nem adnak értéket a végtermékekhez, de költségvonzatuk van.

A korábban említett ciklusidő a két termék elkészülése között eltelt időt jelenti. Ez nem feltétlenül esik egybe az egy termék elkészüléséhez szükséges idővel, ami az átfutási időt jelenti (lead Time), sőt. Egy automatizált gyártósornál, ami gyors és kevés hibával operál, mégis egy komplettebb terméket készít, az utóbbi lényegesen hosszabb lehet, mint a ciklusidő. Jobb iránymutatást ad az ütemidő (takt time), ami a vevői igények alapján az egy termék elkészülésére fordítható időt jelenti. Virulens iparágakban ez az idő relatíve rövid.

Vannak minden folyamatban szűk keresztmetszetnek nevezett mozzanatok. Ez az a feladat, ami a legtöbb időt veszi igénybe, ami feltartóztatja az egész sort, meghatározza a minimális ciklusidőt. Egy és ugyanazon gyártósor esetén ez látványosan is megjelenhet: egy robot vagy munkás előtt felhalmozódnak a félkésztermékek, míg a következő munkaállomásan várakozás van (ez utóbbi az „idle time” vagy tétlen idő). Nem ide sorolandó például a karbantartás, mivel annak van haszna, funkciója és kimenetele. A kiegyensúlyozás célja a szűk keresztmetszetek feloldása.

Grafikus modellezés

A gyártósorokat érdemes grafikusan modellezni a jobb szemléltethetőség kedvéért. A japán „yamazumi” szó felhalmozódást jelent. A Yamazumi diagram (lásd: ábra) azt mutatja, hogy mennyi idő alatt fut át a termék egy munkaállomáson és esetleg azt is, hogy ebből mennyi idő az, ami alatt hozzáadott értékkel nem járó munka folyik.

Folytatás következik..

www.researchgate.net