Az önvezető autó (ÖVA) frekventált hívószó mind az autóiparban, mind a technológiai világában. A koncepció az emberi agy működéséhez hasonlítható. Ahogy az agy feldolgozza az érzékszerveink által beszerzett információt és releváns utasítást ad a végtagjainknak, szervrendszereinknek, ugyanúgy működik a ÖAV-k fedélzeti számítógépe is a szenzorok és a kormánykerék, sebesség relációjában. Mindez real-time történik, ami több, mint egy előre leprogramozott, fix pályán végighaladni; a dinamikus, kiszámíthatatlan, esetleg veszélyes objektumokra is reagálni kell, nem csak statikus elemekre. A teljes automatizáció még nem elérhető a piacon, de különböző asszisztencia rendszerek már közismertek (úttartás, parkolás), azonban egyik sem helyettesíti, csak kiegészíti az emberi irányítást. A Society of Automobile Engineers International (SAEI; „Autómérnökök Nemzetközi Társadalma”) 5+1 automatizációs szintet vázolt fel, amiket az alábbi táblázat mutat.
WHO jelentése alapján
2018-ban a Földön 1,35 millió ember halt meg közúti balesetekben a WHO jelentése alapján. Az amerikai Nemzeti Autópályaforgalom Biztonsági Hivatala (National Highway Traffic Safety Administration) állítása szerint, a balesetek 94%-át vezetői hiba okozta. Olyan emberi faktorok mint a fáradtság, figyelmetlenség nem játszanak szerepet egy számítógép-vezérelt rendszer esetében, ami csökkenti a hibalehetőséget, így fokozza a közúti biztonságot. A számítógép növeli a közlekedés uniformitását, ami kisebb energiafelhasználást és így károsanyag-kibocsátást is eredményez. ÖAV „rokon technológia” az elektromos meghajtással a károsanyagkibocsátást tekintve és mindkettő hasznosítható a mezőgazdaságban, logisztikában, rohammentőknél, katasztrófavédelemnél, iparban és biztonságpolitikában is.
Hardver
A biztonságot szem előtt tartva a tervezésen és szelekción nagyon sok múlik. Az ÖAV-k hardvereit a következő kategóriákra lehet szétbontani.
Szenzorok típusai, funkciói
A szenzorok érzékennyé teszik az autót a környezetre. A döntéshozatali algoritmusokhoz szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű adat. Itt két altípus különböztethető meg: aktív (energiát szabadít fel az adatszerzéshez megfelelő jelzés alapján, pl. LiDAR, radar) és passzív (hasznosítja a felszabadult energiát az érzékeléshez, pl. sztereó kamera) szenzorok.
LIDAR
A jármű állapotától függően a szenzoroknak két irányultsága lehet: proprioceptív (belső feltételek) és exteroceptív (külső állapot).
A szenzorok kiválasztása a következő faktoroktól függ: pontosság (vagy érzékenység); funkcionalitás (a legtöbb szenzor többfunkciós, hogy több percepció útján maximalizálja a funkcionalitást és biztonságot); durvaság vagy robusztusság (ellenállás a rossz körülmények között is a teljesítmény romlása nélkül; a legtöbb szenzor az autó külsejére van felszerelve, így ellen kell állnia sokféle hatásnak); hatótávolság (a szenzor műveleti területe; a hosszú hatótávú szenzorok a motorháztetőre vannak szerelve és nagy sebességre lettek optimalizálva; a kis hatótávú szenzorok városi közlekedésre és vészhelyzetekre); technológia ára (a LiDAR az egyik legszofisztikáltabb alternatíva, de drága); illetve a szenzorok nem kompromittálhatják az esztétikát).
Szenzorok
A szenzorok továbbítják az nyers adatokat az autó számítógépes platformjának a közvetítők segítségével, amik feldolgozzák azokat. Az információ analizálása után a számítógép dönt és jelet továbbít az aktuátoroknak. Ennek fényében sosem szenzorról, hanem szenzorok kombinációjáról beszélünk.