Szinten minden iparágra igaz, de a kapcsolódók közül a félvezető és a fotovoltaikus elemekre mindenképp, hogy a nagyobb kibocsátási volumen csökkenti az egységköltséget és a termelés összköltségét is, nagyrészben a tanulási görbék miatt. Sőt, mérések szerint exponenciális a kapcsolat a két változó között, ezt a szoros kapcsolatot nevezi a szakma „cell-call (cella eredetű)” tanulási görbéknek. Ezt a jelenséget már régóta tanulmányozzák a felhasználói akkumulátorok esetében, de igaznak bizonyult az autókba épített lítiumi-ion akkumulátoroknál is. (Foto)
PEF
A PEF (ár tapasztalási faktor) az elérhető költségcsökkentésre utal, ami elérhető a megduplázott akkumulált termelési volumen mellett. Mobilgyártók számára ez a faktor hozzávetőlegesen 25% és hozzávetőlegesen 15% az autóakkumulátorok esetében. Ebből azt a konzekvenciát vonták le, hogy az ugrásszerű fejlesztés és eredendő költségcsökkenés még nem realizálódott a lítium-ion akkumulátorok iparában. A befolyásoló elemek nem korlátozódnak tisztán a technológiai újításokra. Az átfutási sebesség, az automatizációs szint, a nagyobb kibocsátás, magasabb energia- és erőforrás-hatékonyság mind szerepet játszik, csakúgy mint a felhasznált anyag mennyisége és a méretgazdaságosság.
A termelési technológia kétségtelenül kulcsfontosságú. Az abban rejlő potenciál kiaknázható megfelelő roadmap tervezéssel. Ez azt jelenti, hogy először is definiálni kell, hogy milyen piaci kívánalomra akar egy cég építeni a jövőben: gyorsaság, rugalmasság, hatékonyság, reszponzivitás, stb. Ha ez megvan, akkor lehet akkurátusan felmérni a szükséges termékspecifikációkat és hozzájuk igazítani a gyártósorokat és a csarnokok belső elrendezését (layout), ami behatárolja a sztenderdizálhatóság mértékét is. Mivel a piaci kereslet jóval a kínálat felett van, nehéz rossz stratégiát választani, de a nagy kibocsátás mindenkinek az érdeke.
Folytatás következik..