Falak és függönyfalak
A falak és függönyfalak esetében sokkal komplexebb manipulációra volt szükség, mert minden BIM elem több geometriai entitás által volt definiálva. Például, egy falnak minden oldalán vannak határoló vonalai és a függönyfalnak ablakbordái, ami meghatározza a függönyfal mintázatát.
A terveken a falak tipikusan két párhuzamos vonallal vannak jelölve. Az elemzési folyamat kivett minden vonalat a megfelelő rétegből és a párhuzamos vonalak párosítva lettek egy heurisztikus módszer segítségével, ami a vonalak távolságát vette alapul. A további paraméterek, mind a fal referenciavonalai és vastagsága ezekből a vonalpárokból lett generálva. A paraméterek aztán be lettek kapcsolva a vonatkozó ACC falcsomópontokba.
A függönyfalak általában bordázatok és panelek kombinációjaként vannak ábrázolva a terveken, ez viszont megnehezíti a függönyfalak generálását. Mivel a bordázat egy fontos eleme a függönyfalnak és könnyen azonosítható a terveken, ezért ezek lettek kulcsentitásként inputként a modellnél alkalmazva. Habár a bordázatok önmagukban nem elengedőek ehhez, mivel szét vannak töredezve össze-nem-kapcsolt blokkokba. Ezért manuálisan berajzolt vonalak jelölték a függönyfalak elejét, végét és kapcsolódási pontjukat a bordázathoz a generálás során. Ennek eredményeként az elemzési folyamat felfedte a bordázat mintáját és más dimenziókat a távolságok alapján és legenerálta a függönyfalakat az ACC függönyfal-csomópontok alapján.
Ajtók és ablakok
A BIM modellezésben, az ajtók és ablakok általában olyan konstrukciók, amik a „falra” vannak rátéve. A 2D-s rajzokon hézagokként vannak ábrázolva a falakat jelentő vonalakat megszakítva. Ez utóbbi megközelítés azt a képzetet kelti, mintha a fal nem volna folytonos. Emiatt szerkeszteni kell az eredeti tervet, be kell zárni ezeket a hézagokat a modellgenerálás előtt. Az ajtókat és ablakokat a falakon is párosítani kell, tehát, hogy belső és külső nézetből is ott legyen az ajtó vagy ablak az adott falon, illetve, hogy egyik elem se érjen a padlótól a plafonig, ami a 2D-s rajzokon nem is látszik egyáltalán. Ez a legközelebbi referenciavonal beazonosításával kivitelezhető (amik már a generálás folyamán lettek létrehozva) blokkonként. Egyéb paraméterek, mint a szélesség megtalálhatók a generált ajtókon és ablakokon.
Hibák és hiányosságok
A kutatók két hibára, hiányosságra hívták fel a figyelmet. Az első dolog, hogy ezen épület esetén egyszerű volt a munka, de egy nem szabályos négyzethálós függönyfalbordázat esetén az automatizált generálás nem biztos, hogy megfelelő modellt eredményez. Ebben az esetben manuális kiegészítéseket, módosításokat kell megtenni, ami hosszadalmas munka. A másik hiányosság, ami viszont a 2D-s rajzokon látható, az ajtók nyílási iránya. Ezt a folyamatot részben bele lehetne építeni a modellezésbe, mivel a nyílás irányát tűzvédelmi előírások, belső elrendezés és egyéb dolgok befolyásolhatják. Ezzel redukálható volna a kézimunka, de ez azt is jeleni például, hogy a mindenkori releváns jogszabályok bele legyenek kódolva a modellezés szoftverébe, ami már egy egészen más jellegű programozási feladat.