Akkumulátorgyártás 2030 első rész

2030 roadmap: Akkumulátorgyártás, -felszerelés, -ütemterv

Az elektromobilitás

Az akkumulátor és elemgyártáshoz szükséges felszerelést fejlesztő cégek az utóbbi években nagy előrelépést tettek, ami a tárolóegységek kapacitását illeti. Nagyon nagy a jelentőségük a helyhez kötött rendszerek energiaellátásában és az elektromobilitás sikerességében is. A technikai fejlődés két tekintetben mindenképpen látványos: egyre nagyobb befogadóképességű akkumulátorok készülnek, illetve azok előállítása is egyre hatékonyabb, tehát az áruk is egyre kedvezőbb a piacon. Ez utóbbiban a folyamatinnovációnak és a sorozatgyártásnak van nagy szerepe.

A frankfurti VDMA közzétett egy technológiai ütemtervet (roadmap), amiben a termelésre helyezték a hangsúlyt és nem magára a termékre. Ezzel nem az egyéni vásárlókat akarták megszólítani, mindinkább az iparág többi termelőjét és a versenytársakat. A nagy kapacitású lítium-ion akkumulátorok ipari termelése már régóta elindult, de még rengeteg potenciált rejt magában, ami a költségcsökkentést, minőséget és outputot illeti. A cél a nagy befogadóképességű akkumulátorok termelésének optimalizálása, pontosabban meddig fog az jutni 2030-ig. Ehhez több németországi gépészmérnököt, kutatót és céget vontak be, amik már korábban is értékesítettek világszerte, tehát jelentős tapasztalattal rendelkeznek, emellett bevontak tengerentúli szereplőket is a tervezése.

Új konkurens cégek jöttek létre

Az utóbbi években rengeteg új, konkurens cég született, és a vállalatok kibocsátása, tehát a gyártókapacitások jelentősen megnőttek ezzel tovább emelkedett a globális értékesítés összértéke. A világpiac fel is tudta szívni a nagyobb kínálatot, ami tetten érhető az elektromos autók terjedésében és az elektromos meghajtással elérhető modellek választékának ugrásszerű növekedésében. A kutatás második mérföldköveként workshopok, kérdőívezés és mélyinterjúzás segítségével a VDMA azonosította a technológiai áttöréseket 2014 és 2016 között. Ezután a következő évek „technológiai téglafalainak (red brick walls)” felmérése következett, az azokra adott mérnöki megoldás-javaslatokat szintén elemezték. Számos „téglafalat” azonosítottak és elemeztek. Egy közös kihívásként említhető a folyamat-stabilitás, a szimultán fejlesztés és a csökkenő átfutási idő közötti egyensúlyozás. Hogyan javítható a tömegtermelés minősége költségcsökkentés mellett fenntartható módon?

Az akkumulátor gyártás dinamikus fejlődést mutat és bizakodást kelt az értéklánc minden szereplőjében. A tanulási görbe hasonlatos a félvezetők iparához. A többi szereplő is érdekelté válik abban, hogy optimalizálja a saját, sőt vertikális értelemben, az értéklánc többi szereplőjének termelési folyamatait is, hiszen, ha azok nagyobb kibocsátást képesek elérni, akkor nagyobb lesz az igény a beszállítói és az elosztói oldalra is, és vica versa, mert a végfelhasználók kereslete stabilan növekszik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenki javaslatokat tesz a másiknak is és szorosabb együttműködés formálódik a piac és a kutató szervezetek között is. A termékinnovációk egy tipikus tere a kísérleti gyártósor (pilot production lines). Sok gyártó egész csarnokokat bocsát kutató intézetek rendelkezésére azért cserébe, hogy elsőként férjenek hozzá a kísérleti eredményekhez és új technikákhoz, emellett ez a gyakorlat marketinget és referenciát jelent minkét oldal számára. Marketing kapcsán pedig említeni kell, hogy a tényleges fejlesztések mellett fontos a befektetők pozitív attitűdjének, bizalmának fenntartása is.

Folytatás következik..

www.researchgate.net