Az autógyártás az egyik legnagyobb iparág a világon. Nagy részben felel a globális kibocsátásért, GDP-ért és 2018-ban körülbelül 30%-át szívta fel a feldolgozóiparban előállított komplementer termékeknek. Tudáskoncentráló és foglalkoztató, de egyben szennyező szerepe miatt, pedig a társadalom szemében is kiemelt jelentősége van.
Az elérhető szakképzett munkaerő csökkenése miatt az utóbbi években az automatizáció sok feladatot vett át, egy ilyen terület volt a hegesztés is. Az automatizációs hullám sikerét bizonyítja, hogy sok esetben a gyárakban már több a hegesztést felügyelő és ellenőrző minőségbiztosítási szakember, mint maga a szakmunkás hegesztő. 10 éve, egy hegesztő technikusra 20 robot jutott, ma ez az szám 50 felett van. A leggyakrabban használt hegesztési módszerek az rezisztens ponthegesztés, rezisztens varrathegesztés, védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés (GMAW), védőgázas volfrámelektródás ívhegesztés (GTAW), lézeres ívhegesztés (LBW), súrlódásos hegesztés (FW) és plazma hegesztés (PAW).
Az hegesztési technikák innovációját a rozsdamentes acél terjedése mozdította elő. A rozsdamentes acél használata akkor kezdődött, amikor a károsanyagkibocsátást egyre szigorúbban kezdték szabályozni. A hosszú élettartam elérése érdekében a tűzi aluminiumozott szénszálas acélról áttértek a rozsdamentes acél alkalmazására. Ha a megmunkálás megoldott, hosszabb élettartam érhető el, mivel a rozsdamentes acél forró és korrodáló környezetben is ellenállóbb.