BIM
Az épületiformációs modell (building information model, BIM) némely távol-keleti országban (pl. Szingapúr) egy kötelezően benyújtandó elem minden projekt engedélyeztetésekor, amely alapterülete meghaladja az 5000 négyzetkilométert. A szabályozás bevezetésének vélhető oka, hogy korábban nem volt elterjedt a 3D-s BIM modellezés és annak dokumentációja sem volt sztenderdizált. Viszont a törvény hatályba lépésének következményeként a már meglévő épületekre is, amik jellemzően irodaházak vagy ipari létesítmények a méretük miatt, BIM modellezést kell készíteni. A modellezés támogatja az épületek menedzsmentjét és karbantartási munkálatait.
3D-s BIM
Jelenleg, az egyik legidőigényesebb és bonyolultabb aspektusa a BIM modellezés folyamatának a 3D-s modellezés 2D-s rajzokból. Utólagos változtatásokat tenni és további elemeket (pl. ingatlanokat) hozzáadni a már kész 3D-s modellhez már gyorsan végrehajtható. A fenti szabályozás után megnőtt a kereslet a lehető legnagyobb mértékben automatizált 3D-s BIM modellgenerálásra 2D-s CAD rajzokból. De akár már részleges automatizálás is nagy előrelépést jelentene a modellépítésben.
A kapcsolódó kutatások jellemzően a mintázat- és forma-felismerés lehetőségeit elemezték és a tipológia-alapú helyfelismerést. Gráfokat és térképeket használtak, hogy felmérjek a különböző geometriai információk közötti relációkat. A legtöbb esetben, algoritmusokat javasoltak egyedi prototípus eszközökként. Ami a 3D-s modellezést illeti, a geometriai nagyon sokszor leegyszerűsített (pl. csak egyszerűen extrudált 3D formákról van szó), ráadásul a fókusz a geometriai modellen van és nem valós BIM modellezés történik. Nagyon kevés figyelmet kap a paraméteres modellezés és a BIM programok kiaknázható eszköztára, amikkel a 2D-s rajzokat 3D-s BIM modellekké lehetne konvertálni.