Az IoT hatása az Ipar 4.0-ra harmadik rész

Ipar 4.0: diverzifikáció

Az elfogadott definíció és klasszifikáció hiánya miatt nehéz kimerítően identifikálni és listázni az ipar 4.0-ás technológiákat. Egy átfogó irodalomfeldolgozás után Balland és Boschma (2021) a következő 10 osztályt nevezte meg:

    1. additív gyártás (additive manufacturing);
    2. mesterséges intelligencia (artificial intelligence);
    3. kibővített valóság (augmented reality);
    4. autonóm robotok (autonomous robots);
    5. önvezető járművek (autonomous vehicles);
    6. felhő-alapú számítástechnika (cloud computing);
    7. kibervédelem (cybersecurity);
    8. szerszámgépek (machine tools);
    9. kvantumszámítógépek (quantum computers);
    10. rendszerintegrálás (system integration).

Ezen lista fényében egyértelmű, hogy az ipar 4.0 tágabb definíciójából indultak ki a szerzők, amik túlmutatnak a puszta digitalizáción, automatizáción és a nehézipari alkalmazásokon. A következő táblázat azt mutatja, hogy 2012 és 2016 között Európában az egyes kategóriák között hogyan oszlott el a szabadalmak bejegyzése. A szerzők kutatásukban a szabadalmak forrásaként a OECD 2018-as REGPAT adatbázisát nevezték meg.

A kategóriák kötődése

Fontos szempont a fejlesztéseknél és a beágyazottságnál az egyes kategóriák kötődése, vagyis, hogy milyen mértékben hasznosulhat egyik kategória szabadalma (tudása) egy másikban. A „periférián” elhelyezkedő területek hátránnyal indulnak, mert a beléjük fektetett idő és pénz nem térül meg olyan könnyen, mert az eredmények nem olyan forgandók (pl. értékesíthető, átvehetők), nem generikusak. Az ipari forradalmak arról szóltak, hogy a technológiai hálót kibővítsük: a régi szektorok gócpontokként azonosíthatók, az újaknak viszont még kicsi a bázisuk és izoláltabbak. Példa erre az ipar 4.0 egyik teljesen új vívmánya, a kvantumszámítógépek és az additív gyártás. Nem véletlen tehát, hogy a szabadalmak tekintetében az új területek lassabban fejlődnek. Ballad és Boschma (2021) a következő hálózatot vázolták fel cikkükben.

Az AI mesterséges intelligencia

A szerzők két tudásklasztert azonosítottak, amiket jelöltünk a képen. Az AI (mesterséges intelligencia) valamilyen szinten összekapcsolja a két klasztert, míg az AR (kibővített valóság) és az AM (additív gyártás) csak lazán kapcsolódik és csak az egyik klaszterhez. Az ipar 4.0 újabb kombinációkat vagy dimenziókat hozott létre, amik több technológiát kapcsolhatnak össze, így nehéz jellemezni és kiválasztani a megfelelő kutatási módszertant hozzájuk. Pláne úgy, hogy némely tématerületek között szorosabb a kapcsolat, mint mások esetén, amit a szürke vonalak jeleznek a kapcsolódási hálón.

www.tandfonline.com