Az automatizáció sok „rejtett” formában már évszázadok óta jelen van, a 20. század ipara volt, ahol az adaptáció élénk lendületet vett a korábbihoz képest. A negyedik ipari forradalom adventjén, a bányászati szektor alkalmazkodik a különböző iparból átgyűrűző folyamatokhoz és változatos technológiákat adaptál, amik szintén onnan származnak, ott lettek kidolgozva, egy ott felmerült problémára keresték a megoldást. Az automatizáció átvétele, annak lehetősége és módja az akadémiai szféra és az ipar kollaborációjának a terméke.
A bányászat nem független egyetlen nehézipari-, de sok esetben könnyűipari ágazattól sem. Az ásványi anyagok fontossága végigkísérte az emberiség történelmét a bronzkortól, az energiahordozókon át, a drágakövekig. Manapság az bányák nehéz gépekkel vannak tele, amik kezdetben dízellel, illetve mostanában elektronikus meghajtással működnek. A sziklákat szétrobbantják vagy automatizált, elektromos gépekkel hasogatják szét lassan, nagy precizitással. Az automatizáció egyre több fázisát itta át az értékláncnak, habár a legnagyobb súlya még mindig a mobil-telepített gépparkok/operációk és a logisztika terén van (feltöltés, szállítás stb.) Az automatizáció adaptálása már eddig is jelentős termelékenység-növekedést és biztonsági fejlesztéseket tett lehetővé.