1950-es és 1960-as évek
A Dartmouth College konferenciáját követően a mesterséges intelligencia kezdeti területének vezetői azt jósolták, hogy az emberi agynak megfelelő, mesterséges intelligencia a közeli jövőben elérhető lesz, ami jelentős kormányzati és ipari támogatást vonzott. Valóban, a közel 20 évig tartó, jól finanszírozott alapkutatás jelentős előrelépéseket hozott a mesterséges intelligencia területén: Newell és Simon például az 1950-es évek végén publikálta a General Problem Solver (GPS) algoritmust, amely nem volt képes megoldani összetett problémákat, de megalapozta a kifinomultabb kognitív architektúrák kifejlesztését; McCarthy pedig kifejlesztette a Lisp-et, a ma is használt mesterséges intelligencia programozási nyelvet. Az 1960-as évek közepén Joseph Weizenbaum MIT-professzor kifejlesztette az ELIZA-t, egy korai NLP-programot, amely megalapozta a mai chatbotokat.
1970-es és 1980-as évek
A mesterséges általános intelligencia megvalósítása nehezen elérhetőnek, sőt, nem is küszöbön állónak bizonyult. A problémát a számítógépes feldolgozás és a memória korlátjai, valamint a rendszer összetettsége akadályozta. A kormány és a vállalatok visszavettek a mesterséges intelligencia kutatásának támogatásából, ami az első "mesterséges intelligencia tél" néven ismert, 1974 és 1980 közötti időszakot eredményezte. Az 1980-as években a mélytanulási technikák kutatása és Edward Feigenbaum szakértői rendszereinek ipari alkalmazása a mesterséges intelligencia iránti lelkesedés új hullámát indította el, amelyet azonban a kormányzati finanszírozás és az ipari támogatás újabb összeomlása követett. A második AI-tél az 1990-es évek közepéig tartott.
1990-es évek
A számítási teljesítmény növekedése és az adatok robbanásszerű növekedése az 1990-es évek végén a mesterséges intelligencia reneszánszát indította el, amely megteremtette a terepet a mesterséges intelligencia manapság tapasztalható figyelemre méltó fejlődéséhez. A nagy adatok és a megnövekedett számítási teljesítmény kombinációja áttörést hozott az NLP, a számítógépes látás, a robotika, a gépi tanulás és a mély tanulás terén. 1997-ben, ahogy az MI fejlődése felgyorsult, az IBM Deep Blue legyőzte Garri Kaszparov orosz sakknagymestert, és ezzel az első számítógépes program lett, amely sakkvilágbajnokot győzött le.