Fontos kérdésköz az is, hogy hogyan hat az AI bevezetése a munkahelyi környezetre és a munkafolyamatokra a jövőben. Ebbe a kutatásba (Faunhofer IAO, 2019) 309 céget vontak be, amik közül 49 implementálta már az AI-t. Elsöprő többség számára esszenciálisa téma a mesterséges intelligencia, azok, akik már bevezették az AI-t, rengeteg előnyről számoltak be. A kutatásból az is kiderült, hogy a 250 főnél kisebb cégek jelentősen el vannak maradva az AI-alkalmazás tekintetében. Ennek rengeteg oka van: például az, hogy az AI bevezetése eredendően nagy adatbázisok esetén érdemes/lehetséges és nagy pénzügyi és humánerőforrást igényel mind a bevezetés, mind a működtetés.
A KKV-k kategóriáját gyakran keverik a családi vállalkozások definíciójával, igaz, a két csoport között jelentős átfedések vannak. A KKV-k egyértelmű kvantitatív küszöbökkel vannak meghatározva az egész EU-ban, míg a családi vállalkozások legfontosabb ismérvei kvalitatív jellegűek (pl. a bizalom szerepe). A KSH adatai szerint, a 2020-as éves hozzáadott érték fele KKV-któl származott Magyarországon. Kimutatták, hogy az AI jelentős potenciált hordoz ezen cégek számára szinte minden tevékenységi területen: logisztika, beszerzés, vásárlás, termelés, döntés-előkészítés és sok KKV nem rendelkezik elég specialistával vagy adattal, hogy kifejlessze a saját AI megoldásait. Mindeközben az AI folyamatosan terjeszkedik az európai és más nemzetközi piacokon, szakértők 70%-a szerint az AI technológiák implementálása kulcs a versenyképesség hosszú távú megőrzéséhez.
Az AI lehetőségei különösen az ellátási láncok optimalizálásánál tetten érhetők, ide sorolható a magas folyamathatékonyság és a fejlett vevőszolgálat. Talán nem meglepő, de a legritkábban emlegetett előny a csökkentett munkaerőigény. A know-how és a rendelkezésre álló adat hiánya közvetlen akadályai az AI bevezetésének, közvetettebb problémák a vállalatok „digitális éretlensége” vagy a céges adatbázisok védelmének biztosítása.
Európai szinten, a KKV-k még mindig csak kismértékben érdeklődők az AI iránt. A Saar-vidéki Egyetem felmérése szerint a passzivitás aránya Németországban 43%. Ezen felül a többség nem nyújt semmiféle képzést az területen, nem viszi tovább, amilye van. Az alkalmazási célok két fő területen összpontosulnak: üzleti folyamatok költségének csökkentése és üzemi hatékonyság növelése. Egyértelműen kiviláglik, hogy az AI szakértők hiánya is hatalmas probléma, ami kompetitív versenyhátrányhoz vezet, főleg a nemzetközi piacon.