Pandémia Németországban
A pandémia visszatérte Németországban újra az asztalra tette a 4 napos munkahét kérdését, elsősorba a munkahelyek megőrzése végett. De az ötletek nagyon ellentmondásosak. A pandémia megjelenése előtt Németországban rekordalacsony munkanélküliség volt, nagyjából 5%. Júliusra ez 6,4%-ra nőtt. A nyomás hatására mind a politikusok, mind nagynevű német vállalatok vezetői (IG Metall – J. Hoffmann) nyitottak a 4 napos munkahét tárgyalására.
Digitális felgyorsulás
Az autóiparban megfigyelhető „digitális felgyorsulás” volt a válasz a strukturális változásokra, amik az egész világgazdaságot sújtották, mondta Hoffmann. Hoffmann szakszervezete, ami több, mint 2 millió tagot számlál, szintén támogatja a 4 napos munkahetet, ami a vásárlóerő megőrzését segítené elő, ami előnyösen érinti az autóipart is. A home-office-ok emelkedésének fényében és amiatt, hogy a német luxusautók nem azon cikkek közé tartoznak, amik válságok esetén nem elhagyhatók, ez különösen fontos szempont. Az autóiparnak, mint követendő példának köszönhető Hoffmann elnök optimizmusa, hiszen ez az ipar a cége elsődleges felvevőpiaca. 2018-ban, még a Covid megjelenése előtt, már elérték a szakszervezet dolgozói a 28 órás munkahetet, ami csak kis mértékben járt fizetéscsökkentéssel.
Más kapcsolódó iparágak cégei, mint a Bosch, a Continental vagy az Airbus is nyitottak a tárgyalásokra, látva, hogy a felvevőpiacuk is elindult és meggyőző eredményeket ért el a digitalizációnak köszönhetően a munkaórák csökkentése terén.