„Egy számítógép képes festeni egy „Rembrandtot”? Vagy zenét szerezni gombnyomásra? Átveheti a mesterséges intelligencia a művészek helyét?” Ezek a kérdések egyáltalán nem futurisztikusak, hanem nagyon is aktuálisak, ha az mesterséges intelligencia (atrificial intelligence, AI) elmúlt néhány évben végbement fejlődését megnézzük.
Hollandiában művészetszakértők 3D szkennerek használtak, hogy digitalizáljanak 346 Rembrandt festményt. Aztán az adatokat a mesterséges intelligenciával (deep learning, az AI egyik alfaja) elemeztették, hogy az kitanulja a festmények ecsetvonásait és modellezni tudja azokat. Aztán azt a feladatot kapta a gép, hogy ábrázoljon egy „fehér, középkorú férfit arcszőrzettel és viseljen fekete ruhát, fehér gallérral és egy kalapot”.
A kép 148 milliók pixelből áll, 150 gigabájtos és 3D-ben ki lett nyomtatva, ami olyan tapintású volt, mint egy valódi olajfestmény. Az végtermék még szakértőket is megtévesztett, akik azt gondolták, hogy egy valódi, eddig ismeretlen Rembrandt festményt látnak.