A mesterséges intelligenciáról (angolul artificial intelligence vagy AI) mindenki sokat beszél, annak elméleti hátteréről és gyakorlati alkalmazásairól is. Mindenki egyetért abban, hogy az elkövetkező években központi téma lesz (már most az) a gazdaságban is, nem csak a mérnöki körökben. Ez igaz a pandémia kontextusában is. A támogató vagy szupport mechanizmusok (gépi tanulás – machine learning, neurális hálózatok – neural networks, mélytanulás – deep learning) elterjedtségének ellenére az AI üzleti szférába való implementálása még mindig nem ott tart, ahol egyesek szeretnék. Egy tavalyi konferencián hangot adtak a „elmaradottságnak” még német kutatók is. Habár a német ipar nem az elmaradottságáról ismeretes, nemzetközi viszonylatban, a politika elég későn kezdett valós segítséget és motivációt nyújtani az AI technológiák üzleti gyakorlatba való beültetéséhez.
A német gazdaság globális sikere nagyban köszönhető a kis- és középvállalkozásoknak (KKV), ez az összefonódás Európa több másik országára is igaz, többek közt Magyarországra is.
Ebből adódóan a következő kérdésekkel foglalkoztak a bambergi egyetem kutatói a 2021-es „Tudás, Intelligens Információ és Mérnöki Rendszerek” elnevezésű nemzetközi konferencián a lengyelországi Szczecinben:
• mennyire ismerik a KKV vezetők az AI-t és a kapcsolódó technológiákat?
• mennyire digitalizáltak a KKV-k általánosságban és milyen területeken lehet alkalmazni az AI-t?
• a KKV-k esetén ki felelős az AI bevezetéséért?
• mik gátolják az implementációt?
• vannak-e és ha igen milyen pilot projektek és tapasztalatok állnak már rendelkezésre?
A kutatócsapat 283 német KKV körében végzett kvantitatív felmérést 2020-ban, hogy felderítse a KKV-k és az AI viszonyát. A konklúziók minden partnerország gazdasági szereplőjének tanulsággal szolgálhatnak egy olyan integrált piacon, mint az európai.