1989-ben, a BMBF (németországi Bundesministerium für Bildung und Forschung) kifejlesztett egy ipari kommunikációs rendszert a Siemens vezetésével. A rendszer projektjének neve terepbusz volt, avagy fieldbus. Később a technika további iparágakban is elterjedt is az adaptáló cégek saját variánst fejlesztettek ki, a saját igényeik szerint.
A fejlesztés alatt a közreműködő szereplők (cégek, oktatási intézmények, kormányzati szereplők stb.) megállapodtak egy egységes technikai koncepció kitalálásában, az egyik ilyen volt a folyamat-automatizáció és az erre specializált profibus a PROFIBUS PA (process automation) nevet kapta.
A PROFIBUS PA célja, hogy monitoringozza az automatizált rendszerek mérőműszereit. Ez a kevésbé elterjedt változata a PROFIBUSNAK; veszélyes környezetben alkalmazzák, főleg robbanásveszélyes helyeken. A fizikai réteg megfelel az IEC 61158-2 szabványnak, ami azt jelenti, hogy miközben feszültség alatt van a mérő műszer, akkor sem keletkezhet robbanásveszélyes kondíció, még hiba esetén sem. Az eszköz adatátviteli sebessége (a kontroller felé) viszont a biztonsági előnyére korlátozott, mindössze 31 kbit/mp, de kiegészítve decentralizált perifériákkal (PROFIBUS DP) ez a ráta növelhető. Ez a párosítás bevett gyakorlat a gyár- és folyamat automatizálások esetében.
A technológia terjedése 2010 után indult mérhetetlen robbanásnak, de már addig is több, mint 30 millió helyen telepítették.