F. Kuhnert és C. Stürmer, a PwC csoport partnere és elemzője írtak egy cikket, amiben összefoglalják, hogy milyen 5 megatrend fogja formálni az autógyártás iparágát 2020 és 2025 között. Az öt trendet az „eascy” mozaikszóban foglaltál össze, ami az következő szavakat rövidíti: elektromos (electrified), önálló (autonomous), közösségi (shared), online (connected) és évente frissülő (yearly updated).
Benzintank helyett akkumulátor
A benzines és dízel motoroktól nem lehetett elszakadni, amíg olyan elektromos motorokat nem fejlesztettek ki, amik akkora energia leadására képesek, mint belső égésű társaik. Az elektromos áram olcsóbb, mint a különböző olajszármazékok, de mégsem ez volt az oka, hogy a 21. században nagy lendületet vett az elektromos meghajtás kutatása, hanem a CO2-semleges mozgás. A károsanyagkibocsátás csökkentése globális fontosságúvá vált és mellette szólt még a csendes működése is. Ez a három tényező összecseng, ha azt vesszük alapul, hogy a fejlesztéshez és kísérletezéshez szükséges laboratóriumok általában a világ technológiai fellegváraiban, városaiban találhatók, - Tokyo, München, Detroit, stb. – ahol a környezetszennyezés és zajszennyezés mindig is akut probléma volt. A károsanyagkibocsátás persze nem tűnik el teljesen, hiszen az elektromos motorokhoz szükséges hatalmas lítium-ion akkumulátorokat le kell gyártani, de az olajkitermelés, -finomítás és –szállítás tekintetében csökken a környezet terhelése.
Mesterséges intelligencia és pilóta
A közlekedés egy bonyolult és szigorú szabályrendszer alapján zajlik és ezer féle szituáció fordul elő, amikhez tudni kell rugalmasan alkalmazkodni. Hogy egy robot és a mesterséges intelligencia meg tud felelni a szigorú szabályok és az esetlegesen szabálykerülő alkalmazkodás jelentette paradoxonnak, nagyon sokáig utópiának tűnt. Manapság az önvezető járművek kutatása minden kontinensen és minden nagy autógyártónál folyamatban van. A mesterséges intelligencia előnyeit már korábban is egyértelműek voltak: alacsonyabb hibázási arány, villámgyors helyzetfelmérés, rövid reakcióidő és fáradhatatlanság. Az önvezető autók jelentős mennyiségű extra szabadidőt nyújthatnak az emberek számára, arról nem is beszélve, hogy az önvezető autókhoz jogosítvány sem szükséges.
Közösségi közlekedés
A közösségi közlekedés egyre elterjedtebb a nagyvárosokban világszerte. Ehhez a fenti két trend generátorai együttesen hozzájárultak. Kevesebb autó van az utakon, kisebb a károsanyagkibocsátás és mivel arányaiban több utas van, mint vezető, plusz idő is felszabadul. Tulajdonképpen a tömegközlekedés is egy bizonyos fajta közösségi közlekedés. A tömegközlekedés önjáróvá tétele egyre realisztikusabb koncepciót jelent a fejlett országokban, mivel – a taxi-szerű közlekedéshez képest – a buszok egy adott útvonalon közlekednek, ami biztosítja azt a viszonylagos kiszámíthatóságot, ami egy önjáró jármű programozásához alapul szolgálhat. Bár a jogi diskurzus még szinte el sem kezdődött ilyen téren, de az írás szerzői szerint az osztott használattól már csak egy lépésre van az osztott tulajdonlás is.
A beszélő autók
A beszélő és tájékozódó autók (connected cars) két koncepciót foglal magába. Az egyik az autó-autó kommunikáció (car2car), ami arra utal, ahogy az autók információval látják el egymást és a környezetüket a saját helyzetükről és haladási irányukról, miközben a környezet mozgására vonatkozó információkat is feldolgozzák – más autók, tömegközlekedési eszközök, gyalogos, biciklis jelzőlámpák, stb - így előreláthatók és kiszámíthatók az adódó közlekedési helyzetek. Ennek a kétirányú és folyamatos információ-cserének az eszköze lenne általánosságban az okostelefon, de GPS-ek és egyéb helyzetjelző eszközök beépítése is megkezdődött vagy lezajlott már, például Magyarországon a BKV járatok esetében.
Rendszeres frissítés
A fenti négy trend alapvető tényezője, hogy a legfrissebb információk mindig elérhetőek legyenek. A szükséges adatok terjesztése és feldolgozásában az automatizációnak és a mesterséges intelligenciának jelentős szerepe van, ugyanis hatalmas mennyiségű információról van itt szó, aminek csak a töredéke lehet a közlekedés egy adott résztvevője számára releváns egy adott pillanatban, amiket ki kell szűrni a lényegtelen adatok közül. Az elemzők szerint, egy jármű elektronikai rendszerének nulláról történő lefejlesztése 5-8 évet vett/vesz igénybe, de ez a szám hamarosan a múlté lesz és éves szinten jelennek meg és terjednek olyan technikai újdonságok, amik alapvetően változtatják meg közlekedési szokásainkat. Ennek oka egyik részről, hogy a sokat emlegetett mesterséges intelligencia gyorsabban innovál, mint az ember, a digitalizáció útján pedig sokkal gyorsabban terjednek el az új dolgok.
Magyarországon, 10 évvel ezelőtt még nem beszéltünk egyáltalán közösségi közlekedésről vagy elektromos autókról, ma pedig több platform is rendelkezésre áll a közös utak megszervezésére és az elektromos töltőállomások és a zöld rendszámos autók is mindennapos látványok.