Az ajánlómotor jelentősen növelheti a bevételeket, az átkattintási arányokat, a konverziókat és más alapvető mérőszámokat. Pozitív hatással lehet a felhasználói élményre, ami magasabb ügyfél-elégedettséget és -megtartást eredményezhet.
Vegyük példának a Netflixet. Ahelyett, hogy több ezer film- és sorozat cím között kellene böngésznie, a Netflix sokkal szűkebb választékot mutat be az előfizető számára, amelyet valószínűleg élvezni fog. Ez a képesség időt takarít meg és jobb felhasználói élményt nyújt. Ezzel a funkcióval a Netflix alacsonyabb lemondási arányt ért el, amivel a vállalat évente mintegy egymilliárd dollárt takarított meg.
Bár az ajánlórendszereket már közel 20 éve használják az olyan vállalatok, mint az Amazon, az utóbbi néhány évben más iparágakban, például a pénzügyekben és az utazásban is elterjedt.
Hogyan működik az Ajánlómotor nagy vonalakban?
Az ajánlómotoroknak jobban meg kell ismerniük a felhasználót ahhoz, hogy hatékonyak legyenek a javaslataikkal. Ezért az általuk gyűjtött és integrált információk kritikus szempontot jelentenek a folyamatban. Ezek lehetnek kifejezett interakciókra vonatkozó információk, például a felhasználó korábbi tevékenységére vonatkozó információk, az értékelései, véleményei és egyéb, a profiljára vonatkozó információk, például nem, életkor vagy befektetési célok. Ezek kombinálódhatnak az implicit interakciókkal, mint például a hozzáféréshez használt eszköz, a linkre való kattintások, a hely és a dátumok.