Az Egyesület kutatásában kettő különböző kiinduló kontextusból vizsgálódtak a kutatók és mindkét felállás eltérő eredményhez vezetett. Abban az esetben, ha a vevő (autógyártó konszern) rendelkezik az erősebb alkupozícióval, a bizalomnak sokkal nagyobb a szerepe a low-tech termékek, szolgáltatások beszerzésekor. Ha a beszállítók vannak jobb helyzetben, akkor ez a high-tech inputokra teljesül. Feljebb említettük, hogy a 2019-ben az német piacon a második szituáció a jellemzőbb. Az Egyesület érvelése szerint, egyrészt azért tanulságos a kutatásról készült jelentés, mert ez betekintést enged és eligazodási alapot ad az iparág upstream értékláncának szereplőinek. Másfelől pedig a piaci verseny és az abból eredő alkupozíciók hatása nem volt korábbi empirikus vizsgálatok fókuszában.
Ez a téma egy nagyon nehezen megfogható kutatási terület. Ennek egyik oka, hogy a sikeres implementációja a high-tech inputokról szóló szerződéseknek nehezen definiálható elvárásoknak kell megfelelni, jogi értelemben főleg. Hagyományosan a kutatások az egyének hajlandóságát vizsgálják általánosságban; csak belső motivációkat és nem veszik figyelembe a körülményeket. Az Egyesület kutatásában szintén külső változó volt, hogy milyen minőségű alkatrészről van szó, és hogy annak kifejlesztése esetlegesen milyen kockázattal jár.
A kutatás a német autóipar aktorai bevonásával történt, de szakértők szerint, a beszerzés „kultúrája” hasonló a más komplex, nehézipari ágakra nézve is, mint például a repülőgépgyártásra, űrkutatásra vagy hadiiparra, amik szintén tudás-intenzív és tőke-intenzív szektorok, ahol high-tech elemek szükségesek high-tech termékekhez.