Munkaerőhiány és munkaerő-kölcsönzés kapcsolata

Amint a strukturális munkaerőhiány megjelenik egyes országokban és szektorokban, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kutatások aktuálissá válnak.

A cégeknek, ügynökségeknek piaca keletkezik, sajnos a probléma eltérő mértékben jelen van Európa-szerte. A kutatások nagyrésze szerint a tudástranszfer a kulcsa a fenntartható fejlődésnek. Ennek egyik legközvetlenebb útja a munkaerő-kölcsönzés. A tudás-transzfert ebben az esetben „learning-by-hiring”-nek (LBH) nevez a szakirodalom, amit kölcsönzésből származó tanulásnak hívhatunk.

Egy nyugat-európai mérnöki cégek alapján végzett kutatás rávilágított arra (megerősítette), hogy a tudás-transzfer nem csak kutató és tisztán szellemi munkára specializálódott szervezetek között működik és jár növekedéssel. A kölcsönző cég lényegében hasznosítja azt a tudást, amit a donor cég már kifejlesztett, nem-kevés idő- és pénzráfordítással. Sőt, ami a donor cégnek rutin folyamat, esetleg már elavult tudás, az a kölcsönző fél számára „vérfrissítésként” szolgálhat, mivel új nézőpontok kerülhetnek előtérbe és új eljárások fejlődhetnek ki. Számszerűsítve, az LBH egy-két százalékos termelékenység növekedést eredményez úgy, hogy ez nem jár plusz kiadással. Kölcsönzés történik, állandó alkalmazás helyett. Ez a rugalmasság egy bizonytalan gazdasági helyzetben felbecsülhetetlen lehet, ráadásul a behozott tudás hosszú távon is a cégben marad és hasznosul.

Kiderült továbbá az is, hogy vannak olyan tényezők, amik jelentősen növelik a tudás-transzfer hatását. Így például a cégek hasonló profilja vagy/és a kölcsönadott személy(ek) kommunikációs és egyéb humán képességei.

Munkaerő kölcsönzés

Forrás:Parrotta, P., Pozzoli, D. (2012) pp 167-185