Minőségirányítás ötödik rész.

A 20. század történései a minőségirányításban

A 20. század elején Walter a folyamatok ellenőrzésére összpontosított. Arra a következtetésre jutott, hogy a gyártásból származó adatok statisztikai elemzésével megállapítható, hogy egy folyamat stabilan kézben tartott-e, vagy pedig változtatás szükséges. Letette az alapjait a folyamatok szabályozott leírásainak. (control charts) Fejlesztése eszközt adott az eljárási problémák kezelésére, mielőtt a hibák kárt okoznának a termékekben. Módszere lehetővé tette az alkalmazottak számára, hogy táblázatok segítségével nyomon kövessék a folyamatok és a termékkibocsátás változásait.

W. Edwards Deming támogatta Shewhart statisztikai módszereit (SQC - Statistical Quality Control). Finomította Shewhart koncepcióit, végül elérte azt, amit ma már folyamatos minőségfejlesztésként ismerünk. A Shewhart sor egy háromlépcsős tudományosan kidolgozott folyamat mely részletes leírásból, gyártásból és ellenőrzésből áll. Deming úgy érvelt, hogy az eredmények jobbak lennének, ha a lépések ciklusban lennének, nem pedig egyenes vonalban. A Shewhart-vonal ezután Shewhart-ciklusként vált ismertté. 1950-ben Deming továbbfejlesztette Shewhart ötletét, és létrehozta a Deming-kerék vagy ciklus néven ismert új verziót. Ennek a koncepciónak a legújabb módosítása ma PDCA ciklus néven ismert, ami a tervezés, a végrehajtás, az ellenőrzés és a cselekvés folyamatos körforgásán alapul.

https://www.passionned.com/pdca-cycle/

A második világháború után Japán szívesen fogadta, hogy külföldi cégek és oktatók, köztük W. Edwards Deming és Joseph Juran, hogy hozzájáruljon cégeik minőségének javításához. A japán gyártók a szervezeti folyamatok ügyfeleiken keresztül történő fejlesztésére összpontosítottak. Alacsonyabb áron gyártottak jobb minőségű árut. Az amerikai gyártók észlelték ezt a versenyt, és úgy gondolták, hogy a japán siker az árakhoz kapcsolódik, ezért olyan stratégiákat dolgoztak ki, amelyek a költségek csökkentését célozták, de nem javították a minőséget. Ennek eredményeként továbbra is a japánok vezettek a gyártói versenyben. 
Az amerikai gyártók csak fokozatosan alkalmaztak minőségügyi szabványokat tevékenységeikre, beleértve a teljes minőségirányítást (TQM).

/Két helyi üzletember 1988-ban tönkretesz egy japán gyártmányú autót./

Az amerikai autógyárak az 1980-as években szenvedtek a versenyhátránytól, mivel a japán járművek olcsóbbak és megbízhatóbbak voltak. Néhány nagy amerikai autógyárnak még a csődvédelmet is be kellett nyújtaniuk, hogy elkerüljék a csődöt.

Válaszul az amerikai vállalkozók, kicsik és nagyok egyaránt, az 1980-as évek végén erőteljes "Buy American" kampányt folytattak, mivel a japán áruk minősége az egekbe szökött. 

www.sweetprocess.com