A LOTO (lockout-tagout) rendszer egy egyszerű és biztonságos eljárás, amit a karbantartási feladatoknál alkalmaznak ipari környezetben. A biztosítók (lockout=kizár) célja, hogy megakadályozzák a baleseteket, amik a hirtelen energia-felszabadulás miatt következhetnek be. A címkék (tagout=kicímkéz) tájékoztatják a dolgozókat arról, ami a gépekben, gépek körül történik. A szigorú szabályozás ellenére gyakoriak a balesetek az elévült biztosítók és címkék miatt. Kevés tanulmány foglalkozott a LOTO rendszerek hatékonyságával felhasználói szemszögből. Ez a cikk a gyártósoroknál alkalmazott LOTO technikával foglalkozik a helyzetfelismerő perspektívából (situation awareness perspective).
A problémák súlyosságára és a felkészültség hiányára utal, hogy az elmúlt évtizedekben – még a LOTO általánossá válása előtti időszakban - átlagosan minden tízezredik karbantartó munkás, operátor, telepítő vagy szerelő szenvedett halálos áramütést, a felük ráadásul egy előre megtervezett és bejelentett munka során vesztette életét. Tehát a kontrolláltalanul és véletlenül felszabadult nagy mennyiségű energia gyakran halálos veszélyhelyzeteket teremt, ami akkor is a levegőben lehetett, ha az adott esetben baleset nem történt. Az egy a tízezerből ráta tehát meglehetősen optimista, illetve csak a halálos kimeneteleket tömöríti. A balesetek általában áramütés, vagy alkatrészek közé szorulás vagy azok „ütése” miatt következtek be. Külön csoportot képeznek azok a balesetek, amikor elektromos eszközök összeszerelése, tisztítása vagy telepítése miatt jelentkezik a veszély. Ezek a gondok hívták életre az új mechanizmust, a LOTO rendszert.
A LOTO egy elterjedt biztonságtechnikai eljárás az ipari létesítményekben a veszélyes energia-felszabadulás és az eszközökben váratlanul fellépő – visszatérő - feszültség megakadályozása végett, elsősorba a karbantartási és szervizelési tevékenységek alatt. Vélhetően azért tartozik ez külön kategóriába az újonnan beszerzett eszközök telepítéséhez képest, mert a régi, megszokott gépek használata a napi rutin része, míg az újjakra nagyobb figyelmet fordítanak az elején a dolgozók. A lényeg, hogy a karbantartási munka ideje alatt a gép ki legyen kapcsolva és áramtalanítva is legyen – tehát kibiztosítva. A sorrend nagyon fontos, mert a gép nem-kiinduló pozícióban instabil és veszélyes lehet. A LOTO rendszer bevezetése kedvező irányba módosította a baleseti statisztikákat tehát fokozta a biztonságot is. Az áram visszadásához egy egyedi kulcs szükséges, míg a címke feladata, hogy felhívja a dolgozók figyelmet, hogy ne próbálják visszaadni az áramot. A címke így indirekt módon arra is utal, hogy potenciális veszélyhelyzet lehet az érintett gépek környékén. 1989-től a LOTO rendszert kötelezővé tették az Egyesült Államokban, ezzel egyidőben egy sztenderdizált jelzőrendszert is elfogadtak hozzá, de világszerte jogszabályok köteleznek ugyanerre, illetve szabályozzák a rendszer használatát.