Biotechnológiai kutatás és fejlesztés (Automatizálás 4.)

A koronavírusról szóló diskurzus gyakran egy ellenszer kifejlesztésének esélyeiről és üteméről szól.

A gyógyszerfejlesztés hatékonyságát és gyorsaságát is javíthatja, ha az ahhoz szükséges tudásanyagot a mesterséges intelligencia koordinálná. Ez rövidítené a fejlesztési időt, csökkentené a sikertelen kísérletek és hibák számát és e kettő tényezőből adódóan, a költségeket (elpazarolt erőforrásokat) is csökkentené. A gyógyszeripar és biotechnológia fejlődése és robotizálása egy hatékonyabban működő egészségügyi rendszert eredményezne a mindennapok szintjén. Az ARK Invest végzett egy kutatást, hogy kvantifikálja az a következtében a rosszul felírt gyógyszeres kezelések aránya is drasztikus javulásnak indult; a korábbi 28 eset helyett 3-at jelentettek a páciensek. A felírt gyógyszerek árából kiszámították, hogy ez 500 dollár megtakarítást eredményezett a betegek számára.

Az alacsonyabb hibázási arány miatt, indokolttá vált a tesztelési időszakok rövidítése is. Ezt a időszakot szintén 45 %-kal rövidítették az előzőekhez képest, ezzel, mesterséges intelligencia hatásait a gyógyszeriparban. Példaként a tüdőrák diagnosztizálását hozták: a hibaarány a korábbi 72%-ról 38 %-ra csökkent, ennek amellett hogy hamarabb piacra kerül az új gyógyszer, a kikísérletezés költsége előbb megtérül és alacsonyabb is lesz 25-30 %-kal.

A génmódosítás terén 2019-ig 10 terápia kapta meg – a 2000-ből - az amerikai FDA (Food and Drug Administration) engedélyét. A 10-ből 3 teszt a rák gyógyítását célozza, mindhármat a mesterséges intelligencia bevonásával végezték, méghozzá sikerrel!

A különböző rákos megbetegedések diagnoztizálásában az onkológusok „folyékony biokémeket” (liquid biospies) alkalmaznak, amik a véráramban keringve azonosítják a rákos sejteket az egész szervezetben. Sőt, a diagnosztizáláson túl, a kezelés hatásai is nyomon követhetők lépésről-lépésre. Ezekből az információkból számították ki az előbb bemutatott hibaarányt és hatékonyságot.

A fent említett megfigyelések egy iparágra vonatkoznak, de a tendencia analóg más termelési lánc esetén.

Koronavírus és magasabb hozzáadott érték

A koronavírus váratlan fejlődést hozott a kínai feldolgozó iparban és a dél-kelet ázsiai kis- és közép-vállalkozások számára. Kínában, még mielőtt eszkalálódott a járvány, rengeteg cég, részben vagy egészben, automatizálta a gyártósorait, amivel növelte a tevékenysége hozzáadott értékét, mivel, a fent cizellált csökkenő hibaarány és költségek mellett, a gyártás zavartalanul folytatódhatott a korlátozások ellenére.

Dél-Kelet Ázsiában a kis-és középvállalkozások hasonló helyzetben vannak, mint Magyarországon, már ami az új perspektívákat illeti. Masszív pénztartalékok hiányában, a vírus válaszút elé állítja a kis cégeket: vagy automatizálják folyamataikat és túlélhetnek vagy lehúzzák a rolót, amint megáll a termelés. Bár Magyarországra vonatkozóan még nincsenek adatok, de Ázsiában a cégek zöme megtette ezt a régóta esedékes lépést és behozta a robotokat és beépítette az ehhez szükséges infrastruktúrát, például új fajta, robotokra szabott szerszámokat a folyamataikba. Így gyűrűzik ki a feldolgozóipar fejlődése a szerszámgyártásra is, majd a mérnöki ágazatokra és a minőségbiztosításra is!

A kényszerhelyzet lecsengése becslések szerint 2-3 hónapot vesz igénybe (Control Engineering, controleng.com), de a hatásai örökletesek maradnak a szerszámgyártásól a feldolgozóiparon át, a vendéglátáson keresztül az egészségügyig.

Forrás: www.controleng.com

#minőségbiztosítás #minőségfejlesztés #vevőielégedettség #gyártásifolyamatokjavítása #aluminiummegmunkálás #folyamatelemzés #kísérletezés #költséghatékonyság #procomtec