Az analóg témájú felmérés résztvevőit arról kérdezték, hogy mi alapján terveznek meg egy új terméket, azaz mi alapján kísérleteznek újításokkal (Case Western Reserve University Survey of Auto Suppliers). A következő ábra mutatja a válaszok eloszlását.
Ahogy az ábra mutatja, a vevők (nagycégek és végfelhasználók egyaránt) igényeire, problémáira való odafigyelés van annyira fontos, mint a puszta mérnöki tudás és tapasztalat. Például, egy adalékanyag gyártó cég jelentése szerint, a vevők x és y termékeket általában együtt szokták megvásárolni, sőt ha ezt a kettőt megvették nagy valószínűséggel z terméket is meg fogják venni. A három adalék vegyítésével az „új” adalékot a három alkotó árával arányosan adták el. Ezzel nőtt a vevői elégedettség, mert kényelmesebbé vált a vásárlási procedúra, emellett a cég három különböző anyag szállítása, csomagolása és előállítása helyett már csak egyel foglalkozott nagy mennyiségben, ami a méret gazdaságosság miatt sokkal költséghatékonyabb volt. Mindezen előnyök abból származnak, ha egy cég odafigyel a vevő igényeire, még annak ellenére is, hogy nem kérdez rá direkten.
A vállalati innovációk mostanság az egyes folyamatok automatizálásra épülnek, ezt az idézett kutatás is megerősítette. Fémlemezek megmunkálásával foglalkozó cégeknél beszámoltak arról, hogy a teljes munkafolyamatot elvégzi egy automatizált gépsor, pusztán azzal, hogy beprogramozzák a kívánt eredményt. A préselő gép pont olyan vastagságúra formálja a lemezt, hogy azon át tudjon hatolni a rögzítő szegecs, míg korábban ehhez külön be kellett állítani a vastagságot és kiválasztani a szegecset annak függvényében, hogy milyen végtermékre volt szükség. Mivel ezeket az adatokat emberek vitték fel korábban, a hibázás lehetősége és a selejtszám is sokkal magasabb volt, tehát az összköltség is.
Egy másik esetben a lemezek hajlítását vonták össze egy hasonló program alá. Szintén a kívánt eredmény betáplálása után, a gép olyan vastagságúra nyomta össze a lemezeket, hogy azok még hajlíthatók maradjanak és ne is törjenek ketté közben. Ezek az automatizmusok költséget és időt is takarítanak meg és magasabb minőséget eredményeznek. Még a legbonyolultabb rendszerek is egyszerű feladatokból, mozdulatokból épülnek fel, amiket a megfelelő rendezéssel – összekapcsolással, szétválasztással, cserélgetéssel – nagyobb hatékonyságot tudunk elérni. Persze mindehhez tapasztalat és kreatív folyamat-mérnökök kellenek. Miért fontos mindez a vevő szemszögéből nézve, ha a végtermék nem változik? Egy rövid távú és egy hosszú távú okból kifolyólag; a hatékony folyamatok költséget csökkentenek, az adott vállalatnak kevesebb kiadást kell átterhelni a fogyasztóira. Hosszú távon pedig erőforrások szabadulnak fel, amit további termék- vagy folyamatfejlesztésekre lehet felhasználni vagy nagyobb volumenű termelésre a minőségi standard szinten tartása mellett.
J. Womack már a kétezres évek előtt bizonyította, hogy keletre (Kelet-Európa, Közel-Kelet, Távol-Kelet) sokkal szorosabbak azok a vevő-eladó kapcsolatok, amik kézzelfogható eredménnyel szolgálnak hosszú távon. Az állításai 2010 után is megerősítést nyertek S. Helper által . A nagy vízválasztónak ebben a tekintetben Németország mutatkozott. Németországban jelen volt, de attól nyugatra, beleértve az Egyesült Államokat, teljesen hiányzott ez a vevő-központú, figyelmes hozzáállás, pláne a kicsi beszállítókkal való kooperatív viszony. A válaszok csaknem fele egyértelműen arra utalt, hogy nem kísérik figyelemmel a megrendelői igények alakulását.
Az a tendencia, hogy nyugatra az autógyártás értékláncának szereplői nem hogy nem működnek együtt, de gyakran még információt sem osztanak meg egymással már korábban súlyos versenyhátrányt okozott számukra . Bár az idézett kutatások nem vonatkoztathatók más iparágara, a rideg együtt-nem-működés okai kulturális eredetűek. Abból kiindulva, hogy Németország áll a mérnöki zsenik hazájának hírében, talán éppen Közép- és Kelet-Európa az a térség, ahol a méltatlanul „foltozgatásoknak” nevezett megoldások a legötletesebbek és leghasznosabbak.
Ezt a következő táblázat igazolja, ahol látható, hogy a német beszállítók képviseltetik magukat messze a legnagyobb arányban külföldi piacokon.
Tanulság
Az autógyártó óriáscégek sokkal kisebb mértékben mozdítják elő az iparág technológiai fejlődését, mint azt gondolni szokták. Az innovációs tevékenységet jelentős részben a beszállító vállalatok végzik, anélkül, hogy azt „innovációnak” neveznék. Az új termékek, dizájnok, termékkombinációk folyamat-átszervezések vagy egyéb költségcsökkentő megoldások gyújtópontja általában nem egy eldugott műhely vagy labor, hanem a vevői igények terepen zajló megfigyelése, a vevő-orientált szemléletmód, amiben a kis cégek legalább olyan ügyesek, ha nem ügyesebbek, mint a nagyobb és bürokratikusabb szervezetek.
A megfigyelés mellett a jó vevő-eladó kapcsolatok is nagy fejlesztési potenciállal rendelkeznek. A beszállítói-megrendelői kapcsolatok terén Kelet-Európa különösen jól áll, ami nagy versenyelőnyt biztosít a magyar autóipari beszállítók számára.
A magyar termelőket jórészt német cégek foglalkoztatják, amik kimagaslóan nagy piaci részesedéssel rendelkeznek az amerikai piacokon, de az ázsiain is. A hosszú-távú együttműködésen alapuló szerződéseket propagálja S. Helper és R. Henderson az amerikai autógyártó holdingok számára, akik azok hiányának tulajdonítják a General Motors és a Ford súlyos piacvesztését az Európai és Japán autógyártók javára az elmúlt 40 évben. (A GM és a Ford együtt 85%-os piaci részesedéssel bírt 1970 környékén, 2010-ben pedig már csak fele ekkorával.)